Zsírsavak
A természetben előforduló zsírsavak mindig páros számú szénatomokat tartalmaznak.
A zsírsavak lehetnek telítettek (ezekben nincs kettős kötés a szénatomok közt) és telítetlenek
(ezekben van egy, vagy több kettős kötés a szénatomok között).
A telített zsírsavak csak egyféleképpen fordulhatnak elő a természetben térbeli szerkezetük alapján,
míg a telítetlenek két térbeli szerkezetet vehetnek fel. Az egyik a cisz változat, a másik a transz változat
(mint egy nyitott esernyő normálisan, ill. a szél által kifordítva). A zsírsav láncoknak két vége van.
A szabad végük, ami nem kötődik a glicerinhez az omega vég. Onnan számoljuk a kettős kötéseket és az alapján nevezzük el őket.
Ha az omega végtől számított harmadik helyen van kettős kötés, akkor omega 3 zsírsavakról beszélünk.
Azért a többes szám, mert a zsírsavlánc lehet 10, 12, 14, 16 stb. szénatomot tartalmazó, de ezek mind omega 3 zsírsavak.
Ha a hatos helyen van kettős kötés, akkor omega 6 zsírsavakról beszélünk, ha pedig a 9-es helyen, akkor omega 9 zsírsavakról van szó.
Hiszen itt is különböző hosszúságú zsírsavláncok keletkezhetnek, amint azt az omega 3-nál láttuk.
Még tovább bonyolítja a dolgot az, hogy vannak többszörösen telítetlen zsírsavak, amik nem egy, hanem kettő vagy több kettős kötést tartalmaznak.
Ilyen többszörösen telítetlen zsírsav a LINOLSAV, és a LINOLÉNSAV is.
A LINOLSAV jobban véd a szívinfarktussal szemben, mint a LINOLÉNSAV és más omega 3 zsírsavak,
viszont belőlük a szervezetben a zsírsavak enzimatikus bontása során eikozanoidok képződnek, amik viszont rákkeltőek.
Ezzel szemben az omega 3 zsírsavak (mint pl. a dokozahexaénsav, illetve az ALFA LINOLÉNSAV, valamint az omega 9 zsírsavak, pl. OLAJSAV)
gátolják az eikozanoidok szintézisét. Tehát a hármas kombináció azt eredményezi, hogy kihasználjuk az omega 6 zsírsavak erős érelmeszesedés gátló hatását,
miközben megakadályozzuk azt, hogy belőle rákkeltő eikozanoidok keletkezzenek. Miért nem elégségesek csak az omega 3 zsírsavak önmagukban?
Mert gyenge védelmet biztosítanak az érelmeszesedéssel szemben, illetve olyan nagy dózisban hatékonyak csak, amit gyomor és bél panaszok miatt tartósan nem lehet szedni.
És most a cisz-transz kérdésről. A telítetlen, és többszörösen telítetlen zsírsavak cisz módosulatai érvédő hatásúak, míg a transz változatok ezzel éppen ellentétesen hatnak.
Nincs azonban teljesen tiszta cisz zsírsav, mert a szervezetben működik egy cisz transz izomeráz enzim, ami képes a cisz változatot transszá alakítani és vissza.
De a jó készítményekben a cisz zsírsavak aránya meghaladja a 95%-ot.
Tehát hiába telítetlen egy zsírsav akár egyszeresen akár többszörösen, a transz az káros!
A zsírsavak szerepe a táplálkozásban
Az ember a zsírsavakat elsősorban különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) veszi magához.
A kőkorszakban az emberek a napi energiaszükségletük kb. 25%-át fedezték zsír formájában, ma ez az arány 40-50%.
Ezen belül is a telített zsírok mennyisége nőtt, míg az egyszeresen, de különösen a többszörösen telítetlen zsírsavaké jelentősen csökkent.
Míg korábban a kétféle zsírsav aránya a kívánatos 1:1-1:2 körül volt, addig ma 4-5-ször több telített zsírt fogyasztunk, mint elődeink.
Míg a telített/telítetlen zsírsavak aránya már régóta ismert problémákat okoz, azt csak néhány éve tudjuk bizonyosan,
hogy különös jelentősége van a telítetlen zsírsavakon belül az omega-3/omega-6aránynak.
Az ideális az 1:3-1:5 volna, ezzel szemben a civilizált világban szokásos, rosszul összeállított étrend 1:10-1:30 arányban tartalmazza ezt a két fajta zsírsavat.
A helyes arány visszaállításáhozomega-3 zsírokban gazdag étrendet (len, dió, mogyoró, repce, tengeri halak) javasolnak az orvosok és táplálkozástudományi szakemberek.
Az összes elfogyasztott omega-3 zsírsav mennyisége napi 1-1,5 g körül lenne ideális, a fenti arányok megtartásával.
Míg omega-3 és omega-6 (cisz-)zsírsavakra egyaránt szüksége van az emberi szervezetnek, addig a zsírok mesterséges kezelése során keletkező transz-zsírsavak
(bővebben a Zsiradékok c. írásunkban) kifejezetten károsak.
Ugrás az oldal tetejére